Fotoszintézis segítségével, mesterséges levéllel nyerhetjük a szükséges energia jelentős hányadát a jövőben – vélekedtek kutatók az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság éves konferenciáján tartott előadásukban.

A fotoszintézis, amellyel a növények és baktériumok a napfény energiáját élelemmé és más típusú energiává alakítják át, sajnos nem túl hatékony – magyarázta Anne Jones, az Arizonai Állami Egyetem biokémikusa. A világ energiafogyasztása a következő negyven évben várhatóan megduplázódik, miközben az olaj- és gázkészletek jelentősen apadnak. Ezért is keresik a kutatók azokat az új módszereket, amelyekkel a fotoszintézis folyamatát hatékonyabban lehetne lemásolni, és a természetben, például a cukorrépánál tapasztalható nagyjából öt százalékos hatékonysághoz képest legalább pár százalékkal növelni az energiakihozatalt.

Jones emlékeztetett rá, hogy amikor bőséggel van napfény, a növény molekuláris gépezete több elektront termel, mint amennyit fel tud használni, így ezek a többletelektronok elvesznek. A legújabb kutatások arra irányulnak, hogy a napenergia többletét annak átalakításával valamilyen formában tárolni tudják.

Howard Griffiths, a Cambridge-i Egyetem professzora javítaná a folyamatot katalizáló, úgynevezett Rubisco-enzim teljesítményét egy új molekuláris mechanizmus, a C-4 révén. Ezt a sejtgépezetet génmódosított rizsbe is bejuttathatnák, ezáltal növelve a növény terméshozamát.

Richard Cogdell, a Glasgow-i Egyetem munkatársa mesterséges levelet alkalmazna, hogy közvetlenül hozzon létre bioüzemanyagot szén-dioxidból és vízből. “Ez az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembenézünk… 30-50 évünk van kifejlesztésére” – tette hozzá a skóciai kutató.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Wanaselja és Leger a helyi autóbontókat járva kutatta fel a temérdeknyi szürke autótetőt. Igazi kihívás volt számukra ennyi jó állapotban lévő autótetőt találni, ám miután az alapanyagot beszerezték, méretre fűrészelték a tetőket, és az egész felső homlokzatot beborították velük.

Ám a homlokzat alsórésze sem szokványos borítást kapott. A páros itt nyárfakérget használt, ami a bútorgyártás mellékterméke, és egy észak-karolinai gyárból szerezték be. Wanaseljáék azonban még visszanéztek az autóbontóba is, hogy összeszedjenek néhány Dodge Caravan szélvédőt, amelyekből árnyékolót fabrikáltak.

Ezeket a megoldásokat leszámítva is a környezetbarát a McGee-ház: felépítéséhez alacsony toxintartalmú alapanyagokat használtak. A betont például 50% szállópernye-tartalmú cementet felhasználásával készítették, természetes pigmentekkel színezték, és szója alapú kötőanyagot használtak hozzá. A szigetelés javarészt befújt cellulózból oldották meg, és a házban található fabútorok mindegyikét a szemétteleptől mentette meg a pár.

A McGee-ház bármelyik építésziroda portfoliójában jól mutatna, de nincs is annál eredetibb és megbízhatóbb, mint amikor saját otthonunk lehet cégünk elsőszámú referenciája.

Forrás: TisztaJövő.hu

Az eredeti cikket itt olvashatja.

A Kínában közlekedő elektromos autók szennyezőbbek a benzineseknél, és jóval károsabbak az emberek egészségére. Amerikai kutatók 34 kínai nagyvárosban ötfajta technológiát használó jármű károsanyag-kibocsátását és egészségre gyakorolt hatását vizsgálták.

“Az elektromos autók kibocsátása ott keletkezik, ahol a működéshez szükséges elektromosságot termelik, nem pedig ott, ahol a járművet használják. Kínában pedig az elektromos energia előállítása 85 százalékban fosszilis tüzelőanyag, általában szén égetésével történik” – írták a Tennessee Egyetem kutatói nemrég publikált tanulmányukban.

Ugyanakkor az erőművek leggyakrabban a sűrűn lakott területeken kívül esnek, vagyis az emberek kisebb mennyiségben lélegzik be azok kibocsátását az utakon közlekedő benzines járművekénél. Ez az eltérés sem elég azonban, hogy az okozott ártalmakat kiegyenlítse – magyarázzák a szerzők. A környezetbarát elektromos autók működtetése összességében kilométerenként jóval nagyobb károsanyag-kibocsátással jár, mint a hagyományos, benzines autóké.

A tanulmány készítői kiemelik: az elektromos járművek akkor érik el környezetvédelmi céljukat, ha tiszta energiaforrást használnak.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Rohonczi Lászlónak, a 615 fős település fideszes vezetőjének tájékoztatása szerint mindkét helyszín közeli csatlakozási lehetőséget kínál az országos energiahálózatra, és a napelemtáblák elhelyezése lehetővé tenné, hogy az ipari hasznosítás mellett a területen állatokat is lehessen legeltetni.

A két terület önkormányzati tulajdonban van, az egyiket már kivonták a mezőgazdasági művelés alól. A területeket olyan áron kívánják értékesíteni a leendő befektetőnek, hogy az összeg ne legyen akadálya a beruházás megvalósulásának – tette hozzá a polgármester.

Az önkormányzat a település éjszakai közvilágítását, illetve az intézmények áramfelhasználását szeretné megoldani a helyben termelt árammal, ehhez azonban egy olyan berendezés is szükséges, amely legalább 24 órán át képes tárolni az energiát.

Forrás: TisztaJövő.hu

Az eredeti cikk ide kattintva olvasható.

A gyógynövények házilagos tartósítására és feldolgozására szolgáló praktikákat ide kattintva sajátíthatja el.

Szerző/forrás: [Cziczelszky Judit] TudatosVásárló.hu

Egyes építőanyagok, festékek, lakkok, ragasztók, műanyagok, tisztítószerek, nyomtató tinták, és a bútorokhoz használt rétegelt- illetve farostlemezek az egészségre nem éppen jótékony hatású anyagokat, például formaldehidet, benzolt, triklóretilént bocsáthatnak ki környezetükbe.

Beteg Épület Szindróma

Az ő környezetük a mi lakásunk levegője, ahol bizonyos koncentrációban megjelenve ezek az anyagok hangulatváltozást, illetve testi tüneteket (fejfájás, émelygés, szemgyulladás, bőrirritáció, stb.) okozhatnak. Ezen tünetek olyan gyakoriak lettek a nagyvárosok lakói – főleg az irodai dolgozók – körében, hogy már saját név alatt futnak: ez a „beteg épület szindróma” („sick building syndrome”, röviden csak SBS).

A megoldás viszont mindennél egyszerűbb: amellett, hogy érdemes lecsökkenteni a lehetséges szennyezőanyag- források számát, egyes dísznövények betelepítésével bármelyik lakásban javítani lehet a levegő minőségét.

NASA kutatás a növények gyógyító hatásairól

A NASA kutatói zárt, hegesztett plexiüveg alatt nevelt növények szennyezőanyag-felvételét vizsgálták úgy, hogy az elszigetelt levegőbe különféle kémiai anyagokat juttattak, és figyelték azok koncentráció-változását.

Kiderült, hogy nem csak a növények levelei, hanem gyökerei, sőt a talajbaktériumok is jelentős szerepet játszanak a koncentrációk csökkentésében! A kutatási eredmények, és 15 év saját tapasztalata alapján Kamal Meattle összegyűjtötte azt a néhány szobanövényt, amely kifejezetten alkalmas a levegő minőségének javítására.

Új-Delhiben egy óriási üzletközpontot láttak el gazdagon a legjobb hatású dísznövényekkel, és figyelték az ott dolgozók egészségét. Ők saját bevallásuk szerint energikusabbak lettek, és más modern épületekkel összehasonlítva, jóval kisebb volt körükben a légúti megbetegedések, fejfájás, szemirritáció előfordulása.

Nem is beszélve arról, hogy az épület energiaigénye több mint 15%-al csökkent, hiszen a szellőztetés egy részét maguk a növények megoldották.

A három „joker” növény:

1. Areca pálma: „a nappali szoba növénye”, ugyanis nap közben rengeteg oxigént termel, ezen kívül kellemesen párássá teszi a levegőt, és képes kiszűrni a szennyező anyagok egy részét.

2.Anyósnyelv: „a hálószoba növénye”, mert éjszaka termeli az oxigén nagy részét. Benzol és formaldehid megkötésére kifejezetten alkalmas.

3.Szcindapszusz (szobai futóka): „a specialista”, formaldehid és más illékony szerves vegyületek eltávolítására is alkalmas.

További elsőrangú szobanövények

Félbibe (Hemigraphis alternataa), közönséges borostyán (Hedera helix), viaszvirág (Hoya cornosa), klárisfű (Asparagus densiflorus), bíbor pletyka (Tradescantia pallida), kúszó filodendron (Philodendron scadens), zöldike (Chlorophytum comosum), illatos dracéna (Dracaena fragrans), csüngőágú fikusz (Ficus benjamina), vitorlavirág (Spathiphyllum `Mauna Loa’), rákvirág (Aglaonema modestum), gyompálma (Chamaedorea sefritzii)

Forrás: TisztaJövő.hu

Az eredeti cikk itt olvasható.

Spórolni lehet úgy is, hogy teljesen minimalizálod az igényeidet, nem használsz mobiltelefont, sem bakkártyát, addig hordasz egy cipőt, míg leválik a talpa, és ügyet sem vetsz néhány lyukra az évek óta hordott pólón. Sokszor viszont az is elég, ha ésszerűen átgondolod, mik a valódi igényeid.

A teljes cikkért, tippekért kattintson ide!

Szerző/forrás: [Bauer Beáta], TudatosVásárló.hu

Átlagosan mintegy 1385 köbméter vizet használ el minden ember egy évben, ami nagyjából 8650 teli fürdőkádnak felel meg – állapították meg holland kutatók. Változatos az országok vízlábnyoma.

Felmérésük szerint az országok közt mindazonáltal tetemes különbségek akadnak. A németek például fejenként 1426 köbmétert használnak, míg az Egyesült Államokban ez az érték 2842, Kínában 1071, Bangladesben pedig 750 köbméter – írják Arjen Hoekstra és Mesfin Mekonnen, a hollandiai Twente Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában a Der Spiegel internetes kiadása szerint.

A mutatókra a vízlábnyom kifejezést alkalmazzák, amelyet az ember a mezőgazdasági és ipari termelés, illetve a háztartási használat által hagy maga után. A vizsgálat az 1996 és 2005 közötti adatokra alapszik: ez a legfrissebb tízéves szakasz, amelyről minden szükséges információ rendelkezésre áll. Az emberiség globális vízhasználata ebben a periódusban évi 9087 milliárd köbméterre rúgott, azóta azonban tovább nőtt a népesség és vele együtt a fogyasztás is.

A mezőgazdasági termelés teszi ki a vízfogyasztás 92 százalékát, míg az ipari termelés 4,4 százalékkal, a háztartások pedig 3,6 százalékkal járulnak hozzá. Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban különösen sok víz fogy, méghozzá évente 1207, 1182 illetve 1053 milliárd köbméter. Így e három állam használja el a teljes vízmennyiség 38 százalékát. Őket Brazília követi 482 milliárd köbméterrel.
Kína a legtöbb szennyvizet termelő ország: 360 milliárd köbméterrel a globális termelés negyedét adja.

Mivel a mezőgazdasági és ipari termékek nagy része másik országba kerül, az államok tetemes mennyiségű vizet importálnak, illetve exportálnak is. A legnagyobb importőrök az Egyesült Államok (234 milliárd köbméter), Japán (127), Németország (125), Kína (121) és Olaszország (101). A földrészek közti vízvándorlás legnagyobb része az olyan mezőgazdasági termékek révén valósul meg, mint az olajos magvak: a napraforgó, a repce és a pálmaolaj, illetve az ezekből előállított fogyasztási cikkek.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Ágymelegítő moszatok, pirítósra kenhető algakrém, vérpótló tengeri féregből. A természetes megoldás a tengerben és a parton hever. Kutatások a breton partok menti Finistere megyében, ahol nyugdíj előtt alapítanak céget a francia kutatók.

A XXI. század legjelentősebb szabadalmainak többsége feltehetően tengeri eredetű lesz. A szárazföld élővilágát ugyanis gyakorlatilag már teljesen feltérképezték a kutatók, a Föld kétharmadát borító tengerek összetételének viszont még alig 1-2 százalékát ismeri az ember. Az Európa legnyugatibb csücskében, a breton partok mentén található Finistere megyében mintegy ötven kis- és középvállalkozás a tengeri biotechnológia államilag is támogatott úttörő jellegű fejlesztéseivel foglalkozik az orvos- és gyógyszerkutatástól kezdve az élelmiszeriparon át a kozmetikai újításokig. A Finistere-ben ezer főt foglalkoztató ágazat kutatói – a megyében működő tíz felsőoktatási intézmény laboratóriumaival együttműködve – 124 világszabadalmat jegyeztek már be az utóbbi évtizedben. “Olyan termékeket ajánlunk, amelyeket az emberek még nem is keresnek” – hangsúlyozta Marc Hémon, a több tucat tengeri eredetű gyógyszeripari termék piacra dobásával foglalkozó Yslab vezetője.

Ágymelegítő moszatok

Bretagne tengeri forrásait a helyiek korábban is hasznosították. A partok mentén összegyűjtött, ásványi sókban gazdag tengeri moszatokkal a XIX. században a termőföldet javították fel, a XX. században pedig elégették az algákat, majd a száraz, meleg anyagot zsákokba tömve, ágymelegítőként vagy – jódtartalma miatt – sebgyógyításra használták hagyományos népi gyógymódként – mesélte gyermekkori élményeit Marie-Francoise Le Guen megyei képviselő.

A tudományos szintű felhasználás a kilencvenes években kezdődött, amikor is molekuláris szinten kezdték kutatni a tengeri moszatok összetételét. Az algák szinte minden létfontosságú elemet koncentrált formában tartalmaznak, ezért alig találni ezeknél jobb vitaminforrást. A megye 1200 kilométeres partszakaszán fellelhető több száz algafajból azonban csak mintegy tucatnyi hasznosítható. Mivel csak tudományos módszerekkel lehet ezeket azonosítani, a szépségápolásban és az élelmiszeriparban közkedveltté vált vörös- és barnaalgákat – amelyeknek a víz mellett csak egy kis napsütésre van szükségük a gyors fejlődéshez – általában színük alapján különböztetik meg a közönséges zöldalgáktól.

A megye északi csücskében, egy apró településen, Plouguerneau-ban működik az a cég, amely alig 15 év alatt a kozmetikai ipar egyik legfőbb algatermelőjévé vált. André Prigent évi 9 millió eurós forgalmat lebonyolító családi vállalkozásának előnye, hogy a teljes feldolgozási folyamatot kézben tartja. A kitermelést követően 24 órán belül tartósítják az algában található hatóanyagokat (ásványi sók, nyomelemek, poliszacharidok, vitaminok, aminosavak, proteinek), az ipari jellegű szárítási folyamat után porokat vagy kivonatokat készítenek belőlük vizes oldat formájában, majd ezeket használják fel a különböző szépségápolási készítményekben. Az évi 10 ezer tonna algából előállított termékek 75 százaléka exportra készül. Az ötven megrendelő ország között előkelő helyet foglal el Magyarország: a Thalion márkát ötven hazai szépségszalonban és wellness szállodában forgalmazzák.

Pirítósra kenhető algakrém

Az alga fokozza az anyagcserét, ezért alapvető összetevője a narancsbőr elleni bőrfeszesítő és karcsúsító, alakformáló bőrápoló termékeknek. Az arcápoló kozmetikumok közül – elsősorban A- és E-vitamintartalma miatt – az öregedő bőr ápolására használják, de a levegő szennyezettség okozta bőrkárosodások ellen, sőt hidratálására is kiváló alapanyag az alga.

A tengeri moszatokból készült Alginate évtizedek óta közkedvelt természetes étrend-kiegészítő, illetve tartósítószer az élelmiszeriparban. Az algát önmagában pár évvel ezelőtt azonban még egyáltalán nem fogyasztották a franciák. A népszerű japán konyha hatására viszont mára egyik alapanyaga lett az egészséges táplálkozás jegyében folyamatosan megújuló francia gasztronómiának. A breton partvidéken ma már hét sikeres vállalkozó termeli és forgalmazza az elsősorban bioboltokban kapható, hagymával vagy uborkával ízesített, pirítósra kenhető algakrémeket, -salátákat és -tésztákat.

Marie Dominique és Patrick Plan akkor kezdett az algatartalmú élelmiszerek előállításával foglalkozni a kilencvenes években, amikor azoknak még egyáltalán nem volt piacuk Franciaországban. Akkoriban évi néhány kiló algát dolgoztak fel, jelenleg több száz tonna moszatból készítik a Marinoe márka mintegy negyven termékét. Az alapítók szerint az alga olyan, mint bármelyik más zöldség: mindenre felhasználható, még süteményben is kiváló töltelék lehet, de ők elsősorban kecskesajthoz ajánlják.

A természetes megoldás a tengerparton hevert.

A breton halászok egyszerű csaliként használták azt a közönséges tengeri férget (Arenicola marina), amelyben Franck Zal, a tudományos akadémia megfelelőjének számító CNRS kutatója valóságos kincsre lelt. Több évig tartó vizsgálatai során bebizonyította, hogy az állat hemoglobinja kísértetiesen hasonlít az emberi vörösvértestekre, így csökkenthető a világszerte egyre súlyosabb gondot jelentő vérhiány. A gyógyszeripari cégek akkor már közel negyven éve keresték a megoldást a vér utánpótlására, és addig a legígéretesebbnek az ember és a szarvasmarha hemoglobinjából származtatott mesterséges molekulák ígérkeztek. Pedig a természetes megoldás az ember orra előtt, a tengerparton hevert.

A találmány szabadalmaztatása után a kutató 2007-ben egy breton városban, Morlaix-ban létrehozta saját kutatócégét, a Hemarinát. Meg volt arról győződve, hogy a tengeri féreg hemoglobinja kiválóan alkalmazható szervátültetésnél a szervek szállításához szükséges tartósítószer összetevőjeként, illetve a vér pótlására a nagy vérveszteséggel járó baleseteknél vagy harci sérülések esetén. Mégpedig közvetlenül a sérülést követő másfél órában, hogy az emberi agy ne szenvedjen maradandó károsodásokat a szakszerű segítség megérkezéséig. Egy amerikai tudományos konferencián tartott előadása után a kutatót a repülőtéren érte az amerikai hadsereg képviselőjének hívása: azonnali szerződést ajánlott a breton cégnek, hogy por formájú művért szállítson az amerikai katonák számára, akiknek azóta van legalább egy tasakkal ebből a hátizsákjukban. A franciaországi transzplantációs műtétekhez pedig várhatóan 2013-ban kerül kórházi forgalomba a találmány.

Biogyógyszereké a jövő

Zal egyébként bizonyos abban, hogy a biogyógyszereké a jövő, mert azokat nem lehet másolni, csak jogvédelem alatt álló szabadalomként forgalmazni. A mesterséges molekulákból kifejlesztett gyógyszerekre ugyanis csak viszonylag rövid ideig vonatkozik védettség, azt követően olcsón hozzáférhető generikumokká válnak, és az a fejlesztőnek már nem hoz anyagi hasznot. Ezért véleménye szerint a befektetőknek is a természetes megoldásokat kínáló tengeri kutatások támogatása áll az érdekében.

A ManRos biotechnológiai kutatócéget is egy korábbi CNRS-kutató, Laurent Meijet hozta létre a párizsi Descartes Egyetem professzorával, Hervé Galons-nal közösen közvetlenül az Atlanti-óceán partján, Roscoffban. A magánvállalkozásként működő laboratórium tengeri szivacsok molekuláiban keresi egyes rákbetegségek és a leukémia, az Alzheimer-kor, valamint a genetikus vesebetegségek ellenszerét. Az év egy részét New Yorkban töltő kutatók sajnálatosnak tartják, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor a kiváló francia szakembereket a közpénzből fizetett kutatóhelyek azonnal nyugdíjazzák. Ezért többségük már ötven éves kora előtt elhagyja az egyetemi pályát, és saját céget alapítva a magánszektorban helyezkedik el, ahol élete végéig kutathat, és a nemzetközi piacon szabadalmaztathatja fejlesztéseit.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Újrahasznosítás témakörben hirdet pályázatot a Mediawave Alapítvány, a felhívásra “figyelemfelkeltően provokatív, vagy gyakorlatiasan egyszerű” megoldásokat várnak. Jelentkezési határidő március 14.

Képző- és iparművészeti alkotásokat, installációkat, fotósorozatokat, performance-vagy projektötleteket vár az alapítvány az újrahasznosítás témájában kiírt pályázatára. Olyan alkotók munkáira kíváncsiak a szervezők, akik “a növekedéskényszeres világából a környezettudatos lét tudatos gyakorlásában látják a kiutat” - fogalmaz közleményében az alapítvány.

Szeretnék, ha a pályázók az újrahasznosítás, minél több irányú, gyakorlati és demonstratív megvalósítását mutatnák be alkotásaikon keresztül.

A versenyre egyéni alkotók és csoportok egyaránt nevezhetnek, a jelentkezési határidő március 14. A legjobbak bérletet nyernek a 22. Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztiválra, ahol kiállítják munkáikat.

A jelentkezés és a pályázat részletes feltételeiről a www.mediawave.hu oldalon lehet tájékozódni.

Az eredeti cikk itt olvasható.