A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A Föld a Naprendszer bolygóinak nagyság szerinti sorrendjében az ötödik. A Föld a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Több millió faj köztük az ember élőhelye is. A Föld a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 4,44 – 4,54 milliárd éve alakult ki és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent. Azóta a jelentősen megváltoztatta az atmoszférát és más, biotikus összetevőit. Ezzel lehetőség nyílt az aerob organizmusok osztódásos szaporodására, és létrejött az ózonréteg, ami (a földi mágneses mezővel közösen) megszűri az ártalmas ultraibolya sugárzást. A Naprendszer külső körülményei a várakozások szerint még mintegy 1,5 milliárd évig támogatják az élet jelenlétét, de ezután a mind fényesebbé váló Nap el fogja tüntetni a bioszférát.

A földkéreg több különálló részre, tektonikai lemezekre töredezett, és ezek az elmúlt évmilliók során, és jelenleg is folyamatosan mozognak egymáshoz képest. A felszín nagyjából 71 százalékát sós vizű óceánok , a fennmaradó területet kontinensek és szigetek foglalják el. Nem tudunk más olyan bolygóról, aminek felszínén folyékony víz található, márpedig az a földi élet elengedhetetlen feltétele. A Marson valaha volt víz, de ma már csak legfeljebb nyomokban, jéggé fagyva fordulhat elő. A Föld belseje aktív maradt. Részei a Goldschmidt-modell szerint:

• a viszonylag szilárd földköpeny,
• a folyékony, a mágneses térért felelős külső mag és
• a szilárd, vas- (nikkel-)szulfidosnak tekintett belső mag.

A Föld pályája a Nap körül (a méretek nem arányosak)

A Föld több objektummal is kapcsolatban áll a világűrben. Ezek közé tartozik a Nap és a Hold. Jelenleg, amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365,26-szor megfordul saját tengelye körül. Ez az időszak egy sziderikus, ami nagyjából 365,25 sziderikus napig tart. A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,4°. Ennek következményei az évszakok. A Föld egyetlen ismert holdja, a 4,53 milliárd éve létrejött Hold vonzása alakította ki az árapályt, ami egyensúlyban tartja a tengelyferdeséget és valamelyest lassítja a bolygó forgását. Az óceánok kialakulásában egyes elméletek szerint a bolygó történetének korai szakaszában nagy szerepet játszott egy üstökös eső. Később a felszínt kisrészt kisbolygók becsapódásai alakították még, azonban ezek szerepe elhanyagolható a tektonika és a lepusztulás mellett.

A bolygó egész felszínét belakó emberiség az ásványkincseket és az élőlényeket is hasznosítja. A nagyjából 200 szuverén állam kapcsolatainak fő formái a diplomácia, az utazás, a kereskedelem és a hadi tevékenységek. Az emberek sokféleképpen képzelték el a Föld jellegét és kialakulását az isteni megszemélyesítéstől a lapos Föld elméletén át napjaink integrált, tudományos világképéig. Ember először 1961-ben hagyta el bolygónkat, amikor Jurij Gagarin fölrepült a világűrbe.

A föld szimbóluma

A Föld Napja története

1970-ben kezdődött

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

1990-ben világmozgalommá vált

Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 125 ország környezetért aggódó polgárai, civil szervezetei válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

Magyarország az elsők között csatlakozott

A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.

A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöld szervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.

Az alapítvány a szemléletformálás érdekében évről évre jelentős külföldi művek, sőt magyar szerzők környezeti témájú könyveit jelenteti meg. Könyveink közül ma már több is ajánlott vagy kötelező irodalom egyetemeken, főiskolákon. Az alapítvány eddig több mint 50 könyvet, ismertető füzetet és két társasjátékot jelentetett meg, többek között 1990 óta minden év április 22-ére, a Föld napjára adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.

Az első 10 év

A világméretű Föld napja mozgalom és a magyarországi Föld Napja Alapítvány 2000-ben volt 10 éves. Denis Hayes, a mozgalom elindítója erre az alkalomra újabb felhívást tett közzé, hogy 2000-ben még több ország csatlakozzon a mozgalomhoz, és hívja fel a figyelmet a Föld napján, április 22-én a környezeti veszélyekre. A 2000. évi világmegmozduláshoz a Föld Napja Alapítvány is csatlakozott. Többek között egy környezeti társasjátékkal, az Ökovilággal fordult a jövő nemzedékéhez, és a Magyarország környezeti állapotát bemutató, A természet romlása, a romlás természete című könyvével a döntéshozókhoz. Természetesen összefogva több civil szervezettel.

20 év után is együtt

A Föld napja mozgalom 2010-ben 20 éves volt. És bár sokat tettünk az elmúlt húsz évben környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de nem eleget. Már van szelektív hulladékgyűjtés, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, körbeért két tavunk körül is a kerékpárút, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, de még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autózás, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az üvegházhatású gázok kibocsátása – és ez növeli az éghajlatváltozás veszélyét.

És ez a változás nem a távoli jövő eseménye. Az éghajlatváltozás már itt van. Már 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, és a felmelegedés üteme az utóbbi 10 évben fokozódott. Tennünk kell, tegyünk ellene együtt, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 Celsius-fokos globális felmelegedést.

Cselekednünk kell, és ebben a Föld Napja Alapítvány is aktívan részt vállal ugyanúgy, ahogyan 20 éven át tette ezt. Vigyázzunk Földünkre, jövőnkre, és tartsuk 2 Celsius-fok alatt a felmelegedést. Figyelje programjainkat és csatlakozzon. Cselekedjünk együtt!

Forrás: Föld Napja Alapítvány http://fna.hu/tortenetunk/afoldnapja

A Föld Órája

2007 óta minden márciusban egy órára kialszik a díszvilágítás a világ legtöbb nagyvárosában. Néhány év leforgása alatt a Föld Órája az ausztrál helyi akcióból világméretű, több mint egymilliárd embert mozgósító önkéntes mozgalommá nőtte ki magát. Ez nem csak azt mutatja, hogy az embereket foglalkoztatja bolygónk egészsége, hanem hogy hajlandóak tenni is érte.

Az akció fő célja ugyanis nem az egy óra alatt elért aktuális fogyasztás csökkentés, hanem a figyelemfelhívás, hogy mindennapi életünket mennyire átszövi a túlzott, és voltaképpen fölösleges energiahasználat.

A Föld Órája akció az ausztrál WWF kezdeményezésére indult. Akkor Sydney-ben kapcsolták le a fényeket egy órára, hogy ezzel hívják fel a figyelmet a klímaváltozás hatásaira. Azóta globális klímavédelmi akcióvá nőtte ki magát az esemény, több száz ország, és számos híresség áll ki a WWF klímavédelmi törekvései mellett. Olyan nevezetességek sötétülnek el, mint például a pekingi Tiltott Város, a római Trevi Kút, az egyiptomi piramisok, a párizsi Eiffel torony és a Notre Dame, és lekapcsolják a világ legmagasabb épületeinek fényeit is.

Az akció számokban:
Összesen 126 ország több mint 4000 városa vesz részt a globális villanyoltásban.

A világ legjelentősebb gazdaságait és a legnagyobb fejlődő országait tömörítő G20 közül idén mindegyik ország a klímaakció mellé áll.

A tavalyi adatok szerint 2010-ben 150 000 hazai háztartás, 140 település, 1348 személy, 251 intézmény, 226 vállalat jelezte részvételi szándékát.

Körülbelül 58 000 Föld Órája képeslapot küldtek el.

A Facebook-on eddig közel 3000-re, az Iwiwen 21 000 főre nőtt a Föld Órája tagság.

Föld Órája Magyarországon

Magyarországra 2008-ban gyűrűzött be a mozgalom, vagyis az akció nemzetközivé válásának első évében, ekkor még mindössze 4 település csatlakozott az akcióhoz.

2009.
Az első nagy hazai rendezvényre egy évvel később, 2009-ben került sor. Március 28-án 20.30-kor 67 város kapcsolta le a fényeit, a főváros mellett részt vett a megyeszékhelyek több mint fele. Sötétbe borult számos hazai látványosság és emblematikus épület, például a Lánchíd, a Budai Vár, az egri Minaret, a Művészetek Palotája, a kecskeméti Cifra Palota és a siófoki Víztorony is. Ezenkívül több weboldal is fekete háttérrel jelent meg Föld Órája „tiszteletére”.

Több városban szerveztek külön Föld Órája programokat. Budapesten Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, Ördög Nóra televíziós műsorvezető és Csáki Roland, a WWF kommunikációs igazgatója egy óriási kapcsoló segítségével kapcsolták le a főváros fényeit. Csaknem 100 vállalat is csatlakozott a Föld Órájához. Csáki Roland, a WWF kommunikációs igazgatója példaértékű összefogásnak nevezte a rendezvényt. És ez még csak a kezdet volt.

2010
Egy évvel később a WWF természetvédelmi szervezet klímavédelmi akciója világszerte rekordokat döntött. A WWF Magyarország Föld Órája rendezvényén, a Budai Várban Ikvai-Szabó Imre, főpolgármester-helyettessel, Kulka Jánossal és Szabó Győzővel kapcsoltuk le a főváros fényeit pontban 20:30-kor. Egy órára elsötétültek Budapest nevezetességei, többek között a vár, a Parlament, a hidak, a Vajdahunyad vára, a Nemzeti Múzeum, a Hősök tere.

Forrás: http://www.foldoraja.hu

Országszerte több, mint 140 település csatlakozott WWF klímavédelmi akciójához, összesen 450-nél is több iskola, alapítvány, vendéglő, bank, magán- és nemzetközi cég jelezte, hogy lekapcsolja a világítását. Számos helyen külön Föld Órája rendezvényt szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a környezet-tudatosságra.

2010-ben A WWF közös dobolásra hívott mindenkit a Budai Várba, hogy együtt töltsük el a Föld Óráját. Igazi életre szóló élménnyel gazdagodhattak azok, akik a WWF csapatával, és a Pawaa Mitaiko fontemberével töltötték az egy óra sötétet. A dobolást a Tűzmadarak tűzzsonglőr-bemutatója tette látványossá.

„A Föld Órája alatt minden jelenlévő jelképes üzenetet írhatott a WWF kívánságfájára, láttatva és erősítve a klímavédelem ügyének fontosságát. Köszönjük mindenkinek, hogy eljött, és azoknak is, akik otthonukban vagy szórakozóhelyen kapcsolták le a világítást.” – monda Dakó Andrea, a WWF kommunikációs igazgatója.

„Ebben az évben is megmutattuk, hogy egyre több ember vállalja, hogy ha apró, jelképes cselekedettel is, de tesz a bolygóért! – tette hozzá Dakó Andrea – Reméljük, hogy a több száz millió ember és a több száz ország példát mutat, és így mindenki látja, a magunk módján, a saját lehetőségeink között igenis van rá mód, hogy a hétköznapokban is felelősen viselkedjünk, takarékosan bánjunk az energiával, és megvédjük a Földet.”